A Jardinette története

Kezdjük a névvel! Sokan azt gondolják, francia étterem vagyunk. Nem! A név csupán a gyönyörű kertre utal (jardin, ejtstd: zsárden, franciául kertet jelent), mely megihlette a vendéglő tulajdonosait az elmúlt 150 évben.

A jelenlegi Jardinette helyén egykor egy Szürke Csacsi nevű vendéglő állt. A Szürke Csacsit a múlt század fordulóján alapították. Akkoriban szamárfogattal hordták fel a vizet a hegytetőre, mivel vízvezeték nem volt. Hogy a fogatosoknak és a szamaraknak legyen hol megpihenni, felfrissülni, létrejött a jó hírű vendéglátóhely.

Ötvenéves korában állami kézbe került, s akkor támadt valamelyik illetékesnek az ötlete, hogy mivel itt van szemben a Farkasréti temető, és sokan térnek be megvigasztalódni, legyen az intézmény neve Búfelejtő.

Ebből a helyből teremtett az új tulajdonos saját elmondása szerint egy olyan helyet, ahol nemcsak a cégtáblán szereplő név, hanem az egész hangulat miatt is a kert, a napfény, a virágzás, az öröm, a dallam érzete a hangsúlyos. A jó vendéglátás szerinte a gondoskodás, az otthon, a barátság, a széptevés, az öröm és a mámor világa. Test és lélek harmóniája. Dr Kálmán Péter ötven évet töltött a magyar vendéglátásban, számos nagy hírű és nevű éttermet vezetett, úgy mint a Kis Royalt mely Buda egyik legkedveltebb belső kerttel rendelkező vendéglője volt a Márvány utcában. A hetvenes években a Palace Szállót vezette, később több mint húsz éven át a Hotel Olympia igazgatója volt.

Ezt a képet a Vendéglátóipari Múzeumban a 100 éves előd étterem relikviái között találtuk.

Németvölgy története

Németvölgy Budapest XII. kerületének egyik központi városrésze.

Határai: Németvölgyi út a Hegyalja úttól – Böszörményi út – Ugocsa utca – Kiss János altábornagy utca – Avar utca – Hegyalja út – Kálló esperes utca – Hegyalja út a Németvölgyi útig. A Márton-hegyet délről megkerülő völgyben, a Németvölgyi-árokban található.

Nevének eredete
A völgyet a Buda 1686. évi visszafoglalásában részt vett német katonák tiszteletére nevezték el Deutschentalnak. 1847-ben a német név tükörfordításából keletkezett a magyar neve.

Története
Az ásatások során római kori leleteket találtak e helyen. A 19. század végéig szántföldek és szőlők voltak itt, a lakosság nagyrészt német eredetű. 1885-ben létesült a Németvölgyi temető, amit 1912-ben már le is zártak. (A temető felszámolását, a sírok exhumálását a hatvanas évek első éveiben kezdték. Helyén épült, 1968-ban a MOM Sporttelep és másfél évtizeddel később a Budapest Kongresszusi Központ.) Az első jelentősebb ipari beruházás a Preciziós Mechanikai Intézet volt, a későbbi Magyar Optikai Művek elődje. (A megszűnt üzem helyén van a MOM park). Jelentős beruházások történtek az 1970-es évektől, így a BAH-csomópont, a Novotel Budapest Centrum (1982-ben készült el) és a Budapest Kongresszusi Központ.

A Németvölgyi úti vendéglők

(forrás: www.frivaldszky.hu/nemetv)

(...)De minden sarkon volt egy vendéglő. (...) A Németvölgy meg még az Orbánhegy, Mártonhegy, Svábhegy déli lejtői a történelmi budai borvidékhez tartoztak. Ez látta el borral Buda királyi városát egészen az 1884 évi katasztrófáig, amikor az amerikai filloxéra elpusztította az egészet. A borvidék akkorra már kedvelt nyaraló- és kirándulóhelyévé vált a városiaknak. Termelői bort már nem tudtak adni a sváb gazdák, hát beszereztek máshonnan, s árulták az akkor megszületett vendéglőkben.  Kezdjük a Makk Hetessel. Ez az 1928-ban székesfővárosi költségen épült városi házakban nyílt meg, népszerűsége és neve azóta változatlan. A Németvölgyi út és Bürök utca elágazásában is állt valaha egy vendéglő. Már az 1870-es években itt állt a nyilvánvalóan magyarosított nevű és ugyanúgy kétségtelenül Vörösmarty-kedvelő Cserhalmay úri nyaralója, amely később funkciót váltva Pettik, Marada, Wimmert, Papp vendéglősök irányítása alatt a Turul Madár cégért viselte 1928-ig, amikor a helyére a ma is ott álló emeletes ház került. (...)

A Vas Gereben utca sarkán is állt egy vendéglő. 1885-ben Artuzzi Annáé volt, akiről  utódától, Hötzeltől a Szép Olasznő  nevet kapta. E néven ismerhették Mattman, Mathuan, Molnár vendéglősök idején is a 20. század első éveiig. Ekkor, 1910 körül  a későbbi Vas Gereben utcában, feljebb, egy szép kilátást adó helyen megépült helyette a Béla-kert. Ám a kilátást későbbi építkezések elvették, s a forgalomból kieső hely sem lehetett jó ötlet, mert a vendéglő 1930 táján csődbe ment. Ekkor vette föl a hozzá hasonló Bodnár-kert nevet a Nagysalló utca sarkán álló vendéglő. A Béla-kert épülete az ostrom alatt végül teljesen rommá lett.  A Makk Hetes vendéglőnevet a század tízes éveiben még ez a Nagysalló utca sarkán álló vendéglő viselte, akkor is, amikor a vendéglőt az 1890-es években alapító Weisel családtól Lukács J., ettől pedig Kaiser Ferenc  átvette. A harmincas években Bayer János a Bodnár-kert nevet adta neki, 1940-ben már Aranyflaskó volt. A szocializmusban ezt túl lumpen-névnek ítélték, így lett Ezüstponty. És valóban. ott úszkáltak e jeles halak az udvaron megépített akváriumban, amíg valamely vendég rá nem bökött egyikükre és nem végezte halászléként.

A Liptó utca egyik sarkán sírköves volt, a másik sarkán ismét egy vendéglő állt árnyékos kertben. Ezt 1896-ban Csalogány néven Tamaskó Károly üzemeltette. Majd Kiss Antal, Schierer János, Hodász László a tízes-húszas években. Amikor a Turul megszűnt, Hable és Horváth Gyula ezt a hangzatosabb nevet adta neki, de nagyon nem illett ehhez a hangulatos, csendes vendéglőhöz, így lett Fülemülefészek az ostromig. Ez után állami óvoda üzemelt benne, amíg át nem építették a mai modern házzá.

A Farkasréti temető 1894-ben létesült a kipusztult szőlők helyén. Kiszolgálására építették meg a villamost 1904-ben, amely a kiránduló forgalmat is szolgálta, és fellendítette az egész Németvölgyet. A főbejáratnál már 1891-ben meglévő Mayerberg-féle vendéglőnek a  temető nagy szerencsét hozott. A halotti torokat magától értetődően itt tartották. Kolling Oszkár a húszas években már új vendéglőt épített, ami 1945-ig virágzott. Az ostrom alatt rommá lett. Miután rommá lett a temető vadonatúj temploma is, gyönyörű Mária-képével, miséző helyül előbb ennek a kriptája szolgált, majd átköltöztek a Kolling-vendéglő pincéjébe. Fölé emelték a hatvanas évek csoda-számba menő templomát, amit a Kádár-kormány fogcsikorgatva engedélyezett.

A Németvölgyi út vége felé volt egy vendéglő, a Szürke Csacsi, amely a Kolling pusztulása után temetői vendéglő kívánt lenni, így felvette a kevéssé ízléses, eléggé kegyeletsértő, ezért nagy felháborodást kiváltó Búfelejtő nevet, amíg  ki nem kötött a hangulatos Jardinette mellett.